Vörös foltok egy felnőtt ember arcán lehúzódnak


Alig helyezkedtem el, mikor ellenségeim már meg is érkeztek; heten vagy nyolcan voltak, futottak, lábuk összevissza dobogott az úton, s a lámpás ember néhány lépéssel előttünk rohant.

Hárman egymás kezét fogva szaladtak, és még a ködön keresztül is kivehettem, hogy ennek a hármasnak a középső tagja a vak koldus volt.

A kiütés besorolása

A következő pillanatban a hangja győzött meg arról, hogy jól láttam. Azután láttam, hogy szünetet tartanak, és hallottam, hogy csendesen kezdenek beszélni, mintha meglepte volna őket, hogy az ajtót nyitva találták. De a szünet rövid volt, mert a vak ember már adta is újabb parancsait. Szava hangosabban és élesebben csengett, mintha a kíváncsiságtól és a dühtől tűzben égne.

Négyen vagy öten nyomban engedelmeskedtek, ketten pedig együtt maradtak a félelmetes koldussal az úton. Most szünet következett, azután a meglepetés felkiáltása, és végül egy hang, mely a házból ordította: - Bill meghalt! De a vak ember tovább káromkodott; hogy minek késlekednek annyit. Hallottam felfelé siető lábaik dobogását a mi öreg lépcsőinken, olyan zajt csaptak, hogy bizonyára a ház is megrendült belé. Rögtön utána újabb meglepett kiáltások hallatszottak, a kapitány szobájának ablakát nagy csattanás és törött üveg csörömpölése kíséretében felrántották, s egy emberi fej és váll hajolt ki a holdsütésben, és leszólt a vak koldushoz az útra.

Valaki keresztül kasul kiforgatta a ládát.

Polgárjelöltek

A vak ember a pokolba kívánta a pénzt. Nincs Billnél? Erre egy másik fickó, kétségkívül az, aki lenn maradt, hogy a kapitány tetemét átkutassa, megjelent a fogadó ajtajában.

Az a kölyök volt. Bánom, hogy nem nyomtam bőrbetegség az arcon vörös folt a szemét! Oszoljatok szét, fiúk, és keressétek őket. Forgassátok fel a házat! Ezt nagy sürgés-forgás követte, öreg fogadónkban keresztül-kasul nehéz lábak dobbantak itt is, ott is, bútorokat borítottak föl, ajtókat rúgtak be, míg már a sziklák is visszhangzottak odakint, azután újra kijöttek az országútra, egyik a másik után, és kijelentették, hogy sehol sem tudtak megtalálni bennünket.

És éppen abban a pillanatban, ugyanaz a fütty, mely anyámat és engemet a halott kapitány pénze felett úgy megriasztott, még egyszer tisztán felhangzott az éjszakában, de ezúttal kétszer egymás után. Az előbb azt hittem, hogy ez a vak ember kürtje volt, hogy így nevezzem, mellyel legénységét ostromra szólítja; de most észrevettem, hogy a jelzés a domboldalról szól a tanya felé, és mint a kalózokra tett hatása mutatta, közeledő veszélyre figyelmeztette őket.

El kell lógnunk, cimborák. A közelben kell lenniök; nem juthattak messzire, csak utánuk kell nyúlni. Oszoljatok, és keressétek őket, kutyák! Ó, pokolba a lelkemmel - kiáltotta - csak megvolna a szemem világa!

Ennek a bátorításnak volt némi hatása, mert két vörös foltok egy felnőtt ember arcán lehúzódnak elkezdett kotorászni a házból kihajított ócska holmik között, de csak ímmel-ámmal - úgy láttam - mert fél szemmel vörös foltok egy felnőtt ember arcán lehúzódnak fenyegető veszély irányába sandítottak egész idő alatt, míg a többiek habozva álldogáltak az út közepén.

Olyan gazdagok lehetnétek, mint a királyok, ha megtalálnátok, amit keresünk, és tudjátok, hogy itt van, de csak álltok, és adjátok a beteget. Egyetlenegy sem akadt köztetek, aki szembe mert volna nézni Bill-lel, és én mertem - én, a vak ember! És nekem is el kell veszítenem a szerencsémet miattatok!

  1. Ott kezdődött a történetünk, hogy a kora tavaszi napon kisétáltam a város végi szőlősdombok alá.
  2. Piros foltok a testen - mi az oka a bőrön való megjelenésnek? - Melanóma

Nyomorult, vánszorgó, rumot szomjazó koldusnak kell lennem, mikor hintó röpíthetne. Ha csak annyi merszetek volna, mint egy lisztkukacnak, akkor még mindig elcsíphetnétek őket.

Piros foltok a testen - mi az oka a bőrön való megjelenésnek?

Valóban, visongás volt a helyes kifejezés, olyan magasra csapott Pew dühe ezekre az ellenvetésekre, míg végül is teljesen úrrá lett rajta a szenvedély, vakságában jobbra-balra csapkodott feléjük, és botja nem egynek a hátán koppant keményen.

Azok pedig viszonzásul szintén átkozták a világtalan gazfickót, borzalmas kifejezésekkel fenyegették, és hiába igyekeztek megragadni a botját és kicsavarni a markából. Ez a dulakodás volt a megmentőnk.

vörös foltok egy felnőtt ember arcán lehúzódnak

Mert míg egyre dühöngött még, a tanya felől a domboldalon egy másféle zaj hallatszott: ügető lovak dobogása. Csaknem ugyanebben a pillanatban pisztolylövés villant és dörrent a sövény felől. És ez nyilvánvalóan az utolsó vészjel volt. Mert a kalózok egyszerre csak megfordultak, és elrohantak a szélrózsa minden irányába, egyikük a tenger felé, az öböl partján, másikuk haránt a dombon át, és így tovább, úgy, hogy fél perc múlva nyomuk se volt, egyedül Pew maradt ott.

Őt elhagyták. Vajon pusztán fejvesztettségükben-e, vagy bosszúból gonosz szavai és ütései miatt, nem tudom: tény az, hogy ott maradt kétségbeesetten ide-oda botorkálva az úton, tapogatózva, és a társai után kiabálva. Végül is eltévesztette az irányt, és néhány lépésnyire mellettem a tanya felé futott kiáltozva: - Johnny, Fekete Kutya, Dirk - és más neveket - csak nem hagyjátok el az öreg Pew-t, cimborák, az öreg Pew-t!

Rögtön ezután a lovak lármája elérte tetőpontját, és négy vagy öt lovas tűnt fel a holdfényben, amint gyors vágtában nyargalt lefelé a lejtőn. Ekkor Pew észrevette tévedését, ijedt kiáltással megfordult, egyenesen az ároknak rohant, és bele is gurult.

De egy másodperc alatt talpon volt, újra nekiiramodott, most már tökéletesen megzavarodva - egyenesen az első vágtató ló lába alá. A lovas megkísérelte kikerülni, de hiába.

A betegség pozitív lefolyásával a bőrkiütés hirtelen eltűnik, amint megjelent. Ha az urticaria krónikus, kevésbé bőségesek. A léziók laposak, de kissé emelkednek a bőr felett. Néha folytonos formációkba egyesülnek.

Pew egy kiáltással, mely élesen hasított bele az éjszakába, összerogyott; a négy pata letaposta, szétrúgta, és keresztülment rajta. Oldalára esett, azután csendesen arcra borult, és többé nem mozdult.

Fölpattantam, és kiáltottam a lovasoknak, hogy álljanak meg.

Azok megborzadva a balesettől, amúgy is belekaptak a zablába. Rögtön láttam, kik voltak. Egyikük, a legutolsók mögött kullogó legény, az a kamasz volt, aki a tanyáról ment el Livesey doktorért; a többiek pedig vámőrök, akikkel útközben találkozott. Elég értelmes volt ahhoz, hogy rögtön visszatérjen velük.

A Macska-zugolyban horgonyzó kis vitorlásról szállongó hírek valahogyan eljutottak Dance felügyelő fülébe, s ő még az éjjel elindult, és ennek a körülménynek köszönhettük, anyám is, én is, hogy megmenekültünk a haláltól. Pew halott volt, halott, mint egy darab kő.

vörös foltok egy felnőtt ember arcán lehúzódnak

Ami anyámat illeti, mikor fölvittük a tanyára kvarc pikkelysömörhöz kis hideg víz és repülősó egykettőre magához térítette, csak még egyre sopánkodott a pénz miatt, amért nem tudta kiegyenlíteni a számlát.

Közben a felügyelő, amilyen gyorsan csak tudott, továbbvágtatott a Macska-zugolyba, de ott a legényeinek le kellett szállniok a lovukról, és lefelé tapogatózniuk a szakadékban, kantáron vezetve és néha támogatva a lovakat, miközben állandóan vigyázniuk kellett, nehogy tőrbe csalják őket.

Így hát nem nagyon lepődtek meg azon, hogy mire leérkeztek a zugolyba, a vitorlás hajó már elindult, bár még eléggé közel volt a parthoz. A felügyelő megállásra szólította fel. Egy hang azt válaszolta, álljon félre a holdfényből, vagy majd egy kis ólmot ereszt belé, és ugyanakkor már el is fütyült vörös foltok egy felnőtt ember arcán lehúzódnak golyó a felügyelő karja mellett.

Nem sokkal ezután a kis vitorlás megkettőzte sebességét, és eltűnt. Dance úr úgy állt ott, saját szavai szerint, vörös foltok egy felnőtt ember arcán lehúzódnak a szárazra vetett hal", és minden, amit tenni tudott, az volt, hogy elküldött egy embert Black Hillbe a hajót figyeltetni. Szép simán eltisztultak, és ezzel vége.

Csak annak örülök - tette hozzá - hogy rátapostam Pew uraság tyúkszemére" - mert ekkora már hallotta volt a történetemet. Visszamentem vele a Benbow Admirálisba. El sem tudnátok képzelni egy házat ennyire szétdúlt állapotban. Ezek a fickók, miközben dühödten kerestek engem és anyámat, még az órát is lerángatták, és bár tulajdonképpen semmit sem vittek el, kivéve a kapitány csomagját és a pénztárfiókból egy kis ezüstöt, mégis rögtön láttam, hogy tönkrementünk.

Dance úr sehogyan sem tudott kiokoskodni a helyzetből. No hát, Hawkins, akkor mi a csudát kerestek? Még több pénzt talán? Ő úriember is, hatósági személy is, és most jut eszembe, én is elnyargalhatok, és elmondhatom az eseményeket neki vagy a lovagnak. Pew uraság halott, ezen nem segíthetünk.

  • Hajnali szélroham, bizonytalan óra, vörös fény karolja át a tűzfalakat.
  • Népi gyógymódok a fejbőr pikkelysömörét
  • R. L. STEVENSON: A KINCSES SZIGET
  • Vörös folt a fej fotón és hogyan kell kezelni

Nem mintha sajnálnám, de látod: halott - és az emberek fölhasználhatják ezt is, hogy hacsak tehetik, megvádolják őfelsége vámhivatalnokát. No hát mondok valamit, Hawkins: ha akarod, magammal viszlek.

vörös foltok egy felnőtt ember arcán lehúzódnak

Szívből megköszöntem az ajánlatát, és visszasétáltunk a tanyára, ahol a lovakat hagytuk. Mire anyámnak elmondtam szándékomat, már mindenki nyeregben volt. Mihelyt fönt voltam, és Dogger derékszíjába kapaszkodtam, a felügyelő indított, és a társaság szökellő ügetésbe fogott a Livesey doktor háza felé vezető úton.

A ház homlokzata egészen sötét volt.

A gyulladt fog okai – fogászati problémájának háttere

Dance felügyelő szólt, hogy ugorjak le és kopogtassak, Dogger pedig odanyújtotta egyik kengyelvasát, hogy leszállhassak. A szolgáló rögtön kinyitotta az ajtót.

Ekkor, minthogy rövid volt az út, nem szálltam lóra, hanem Dogger kengyelszíjába kapaszkodva, velük futottam a külső kapuig, azután föl a hosszú, lombtalan, holdsütötte fasoron, odáig, ahol a kastély épülete fehéren bontakozott ki a hatalmas vén park közepén. Miután megérkeztünk, Dance felügyelő leszállt lováról, magával vitt engem, és az első szóra bebocsátást nyert a házba.